KÍGYÓK ETETÉSE

Viszolygunk tőlük, vagy különlegességet látunk bennük. A kígyókról mindenkinek van véleménye. Manapság egyre nagyobb divat az egzotikus állatfajok - köztük a kígyók otthoni tartása. Ezek a különleges állatfajok azonban nem egyszerű kis házi kedvencek. Nagyon felelősségteljes, hozzáértő gazda kezébe valók. Emellett számos fajta csak külön jogszabályok betartásával tartható.   Hazánkban a földön előforduló több mint 3000 fajból hét védett faj honos: a parlagi vipera, keresztes vipera, kockás sikló, erdei sikló, vízisikló, haragos sikló.   Ezeket az állatokat nem javasolt és nem is engedélyezett otthon tartani. Vannak "szelídebb" fajták, melyeket már szívesen tartanak otthon a kígyóbarátok. Ilyen például a tigrispiton, a királypiton vagy a boa. A változó - sokszor négy-öt méteres - testhossz igen nagy terráriumot kíván, így egy kis lakótelepi lakásban ha lehet ne tartsunk kígyót.   Aki kígyótartásra adja a fejét készüljön fel arra, hogy ezek az állatok igen hosszú életűek, és akár több évtizeden keresztül is elélhetnek.   Etetés A gyengébb idegzetű állatbarátoknak nem tanácsos kígyót választani kedvencként. Az etetés ugyanis élő vagy frissen ölt egérrel, patkánnyal vagy nyúllal történik. Sokszor azonban csak egyféle állatot esznek meg. A zsákmányt először megfojtják vagy méreggel megölik, majd egészben nyelik le. A kígyó a szag alapján azonosítja be, hogy melyik az áldozat feje, és állkapcsát kitágítva azt kapja be először. Lenyelni csak lassan tudja, ez akár fél óra is lehet.   A kígyók emésztése akár több napig is eltarthat a tartási hőmérséklettől függően. Ilyenkor hagyjuk nyugton az állatot. Csak akkor adjunk neki újból enni, ha az előző táplálék maradványait már kiürítette.   A kígyónak nem kell naponta enni adni. Egyes példányok akár másfél évet is kibírnak táplálék nélkül. Általában 6-40 nap közötti a táplálkozási ritmus. Ez a nagyságtól és az életkortól függ. Bár ritkán isznak, azért tartsunk előttük mindig friss vizet.   Ha több kígyót tartunk egy helyen, az etetést is egyszerre végezzük, nehogy az állatok kárt tegyenek egymásban, amikor a zsákmányra harapnak.   Ne etessük kígyónkat, ha vedlik. Ezt a szaruhártya opálos színe jelzi. A kisebb állatok havonta, míg a nagyobbak negyedévente vedlenek. Ennek elmaradása betegségre vagy kedvezőtlen tartási körülményekre utalhat.