Egzotikus �llatok: szabadnak sz�letnek, de m�r nem sokan...

�vente sok ezer ember nem tud ellen�llni a k�s�rt�snek, �s egzotikus �llatokat v�s�rol az �llatkeresked�sekben vagy aukci�kon csak az�rt, hogy h�zi�llatk�nt tarthasson p�ld�ul s�ndiszn�kat, arapapag�jokat, gy�kokat, majmokat, s�t tigriseket �s medv�ket is.

A fogs�g azonban gyakran hal�los �t�letet jelent ezeknek az �llatoknak, akiket alult�pl�lnak, nem megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt tartanak, egyed�l vannak, �s a bez�rts�g k�vetkezt�ben igen nagy stressznek vannak kit�ve. Az egzotikus �llatok kereskedelme azon �llatok sz�m�ra is hal�los, amelyeket nem l�tunk: m�g az �llatkeresked�sekbe egy �llat eljut, addig az �ton sok-sok m�sik meghal.

�t az �llatkeresked�sekbe

Am�g leg�lisan lehet madarakat, h�ll�ket, halakat, eml�s�ket v�s�rolni keresked�sekben, addig a kegyetlen, illeg�lis egzotikus �llatkereskedelem is vir�gzik.
Az USA-ba a csemp�szlist�t a madarak veszetik; bel�l�k t�bbet visznek be illeg�lisan az orsz�gba, mint b�rmely m�s �llatfaj egyedeib�l. Miel�tt megkezdik a madarak sz�ll�t�s�t, k�nyszeretetik �ket, megcsonk�tj�k sz�rnyaikat, cs�r�ket szigetel� szalaggal k�rbetekerik, �s bezs�folj�k �ket p�tkerekekbe, b�r�nd�kbe. Nem szokatlan, hogy egy sz�ll�t�s sor�n a madarak 80%-a elpusztul.
A h�ll�knek, amiket duplafedel� kont�nerek, t�sk�k alj�n zs�folnak �ssze szint�n nagy a hal�loz�si ar�nyuk
. Mindezen hatalmas �llatvesztes�g ellen�re a csemp�szek sz�p profitra tesznek szert: szak�rt�k szerint az illeg�lis egzotikus �llatkereskedelem egy �vi 10 milli�rd USA doll�ros �zlet! Sok �llat jobban meg�ri a csemp�szeknek, mint a kokain.

Az �llatok kiszak�t�sa term�szetes k�zeg�kb�l nem csak az egyedet vesz�lyezteti - vesz�lyezteti az eg�sz popul�ci�t �s az �kosziszt�m�t is. P�ld�ul az ut�bbi 10 �vben a d�l-amerikai j�cint ara popul�ci� 75%-al cs�kkent azoknak a csemp�szeknek k�sz�nhet�en, akik amerikai �s eur�pai gy�jt�k r�sz�re "dolgoznak". Argent�n�ban a "vad�szok" ezersz�mra v�gj�k ki a quebracho f�kat 1976 �ta az�rt, hogy el�rj�k az arafi�k�kat f�szkeikben. Ez�ltal minden ott �l� �llat �letter�t is rombolj�k.
A F�l�p-szigetek vizeiben orvhal�szok v�gzetes adag ci�nvegy�letet juttattak - ezzel m�rgezve a t�r�keny korallokat is - az�rt, hogy elk�b�ts�k �s befoghass�k a sz�nes tr�pusi halakat.
Az�rt, hogy or�ngut�n b�biket fogjanak be, az orvvad�szok lel�vik az any�kat, mert ahelyett, hogy a kicsik elfutn�nak, ink�bb iszony� f�lelmek k�z�tt anyjuk halott test�be kapaszkodnak.

A fogs�gban teny�sztett �llatoknak sincs mindig jobb sorsa. P�ld�ul az�rt, hogy a cs�ng� has� sert�sek kereslet�t megn�velj�k, a teny�szt�k azt mondj�k gyan�tlan vev�iknek, hogy ezek az �llatok nem n�nek nagyobbra, mint 40 font. Annak �rdek�ben, hogy a sert�sek kis m�ret�ek maradjanak, a lelkiismeretlen teny�szt�k vagy belteny�szt�st alkalmaznak, vagy egyszer�en nem t�pl�lj�k �ket megfelel�en. De miut�n adopt�lj�k �ket, a sert�sek gyakran ak�r 200 font feletti s�lyt is el�rhetnek.
A 8-10 h�tn�l id�sebb madarak ir�nt a kereslet nem t�l nagy, ez�rt sokukat teny�szt�s c�lj�ra megtartj�k, kis, koszos ketrecekbe z�rva �ket. A m�f�szek �ltal�ban nem ny�jt mened�ket, a toj�k gyakran megsebes�lnek, s�t el is pusztulnak az agressz�v, t�lf�t�tt h�mek miatt.
Egy kereskedelmi magazin figyelmeztet arra, hogy a s�ndiszn�k stressznek kit�ve - �sszezs�folva, nem megfelel� t�pl�l�s eset�n, vagy t�l sok alom kihord�s�ra k�nyszer�tve - agressz�vv� v�lhatnak, elhagyhatj�k, vagy ak�r meg is ehetik ut�daikat.

Rejtett vesz�lyek az ember sz�m�ra

N�h�ny egzotikus �llat eset�ben vannak tart�sukat tilt� jogszab�lyok. Ezeket a t�rv�nyeket �ltal�ban nem az �llatok v�delm�re alkott�k, hanem az�rt, hogy az embereket megv�dj�k az esetlegesen r�juk vesz�lyes �llatok, vagy fert�z� betegs�gek ellen, amelyeket ezek az �llatok hordozhatnak.
P�ld�ul a majmokt�l TBC �s Hepatitis B fert�z�st kaphat el az ember. Az igu�n�k �s m�s h�ll�k - a leggyorsabban n�vekv� szegmense ez az egzotikus �llatkereskedelemnek - szalmonella bakt�riummal fert�zhetik meg az embert. A mos�medv�k �s a s�ndiszn�k gyakran r�hesek, parazit�kkal, bakt�riumokkal �s v�rusokkal lehetnek fert�z�ttek, amelyek m�s h�zi�llatokra is �tterjedhetnek.

Sok egzotikus �llat karaktere eleve lehetetlenn� teszi lak�sban val� tart�sukat. A tigrisek, oroszl�nok �s m�s nagymacsk�k, amelyeket orsz�gszerte leg�lisan meg lehet v�s�rolni, csak egy p�lda erre. N�h�ny h�nap leforg�sa alatt egy 2 �ves chicagoi kisl�nyt karmolt �ssze nagyn�nje "h�zi�llata", egy �zsiai dzsungelmacska, �gy, hogy 200 �lt�ssel kellett a sebeit �sszevarrni; egy 3 �ves �szak-karolinai kisfi�t kellett megoper�lni, miut�n apja beng�li tigrise megt�madta ; �s 15 oroszl�nt �lt meg egy rend�r Idahoban, miut�n az �llatok megt�madt�k tulajdonosukat, �s megsz�ktek "Ligertown"-b�l, egy mag�nmenhelyr�l, ahol egzotikus �llatokat tartottak.
A t�rv�nyek csak akkor szab�lyozz�k az egzotikus �s potenci�lisan vesz�lyes �llatok tart�s�t, ha vesz�lyeztetettek, vagy ki�ll�t�sokra, illetve teny�szt�sre haszn�lj�k �ket (persze a profitot szem el�tt tartva!). A t�rv�nyek t�l hom�lyosak ahhoz, hogy be lehessen tartatni azokat.

A gondatlans�g nyomor�s�ghoz vezet

Az egzotikus �llatok fogs�gban tart�sa sor�n elk�vetett nemt�r�d�ms�g, hanyags�g is �ri�si szenved�seket okozhat.
1995 november�ben az �llatok ellen�rz�s�t v�gz� hat�s�g elkobzott egy nyomor�k puma k�lyk�t egy long islandi f�rfit�l. A k�lyk�t kalciumszeg�ny di�t�n tartott�k, amely csontjai eldeform�l�d�s�hoz vezetett. Egy helyi vizsg�l�biztos szerint a k�ly�k saj�t s�lya t�rte el csontjait.
Ha az igu�n�kat nem megfelel�en t�pl�lj�k, illetve nem kapnak megfelel� mennyis�g� napf�nyt (amely kalcium-metabolizmusukhoz elengedhetetlen), elgyeng�lnek, �s megbetegednek.
A s�ndiszn�k, amelyek szoros labd�v� tudnak g�mb�ly�dni, nagyon k�nnyen megs�r�lhetnek, ha a gyerekek megpr�b�lj�k kiegyenes�teni �ket, vagy ha a macska gurig�zik vel�k a padl�n. N�h�ny halfaj pedig belehal a mag�nyba, ha nincs t�rsuk.

Nincs menekv�s

Az Amerikai �llatkertek �s Akv�riumok Sz�vets�ge felk�rte az �llatkerteket, hogy ne fogadjanak be egzotikus �llatokat azokt�l, akik k�ptelenek, vagy nem akarj�k megtartani �ket.
Jack Cover, a baltimore-i Nemzetk�zi Akv�rium kur�tora szerint "Ha minden bejelent�s ut�n elhozn�nk az odaadom�nyozott �latokat, 2-3 rakt�rra lenne sz�ks�g�nk".
N�h�ny ember ki�ll�t�sokra csemp�sz be �llatokat - kock�ztatva ezzel az �llatkerti popul�ci�k eg�szs�g�t -, vagy egyszer�en csak az �llatkert kapuj�n�l hagyj�k az �llatokat; ezeket a szerencs�tleneket �ltal�ban elaltatj�k.
N�h�nyan megpr�b�lj�k nem k�v�natos �llataikat visszavinni term�szetes �l�hely�kre, vagy csak szimpl�m otthagyj�k �ket elhagyatott utak ment�n, de megfelel� rehabilit�ci� n�lk�l ezek az �llatok vagy �hen halnak, vagy az elemek �s a ragadoz�k �ldozataiv� v�lnak. Sok cs�ng� has� sert�st v�g�h�dra visznek, miut�n gazd�ik megunt�k �ket.

Hal�los �t�let az egzotikus �llatok sz�m�ra

�llatmenhelyek adatai szerint 60%-a a h�zi�llatk�nt tartott vad�llatoknak a fogs�g els� h�napj�ban elpusztul; a marad�k 20%-a az els� �vben elpusztul, �s csak 10%-uk marad �letben a 2. �v v�g�re.