Az �llatok vil�g�nak egyes k�pviselõi mindig foglalkoztatt�k az emberis�get. Ezek k�z� sorolhatjuk a kam�leonokat, hiszen melyik�nket ne nyûg�z�tt volna le rendk�v�l gyors sz�nv�ltoztat� k�pess�g�k, k�l�n-k�l�n mozgathat� szem�k, vagy vad�sztechnik�juk. A h�romszarv� kam�leon l�tt�n pedig az elsõ pillanatban �gy tûnik, mintha a r�gi mond�k vil�g�nak f�lelmetes teremtm�nye elevenedett volna meg.

A h�romszarv� kam�leon eredetileg Kenya, Tanz�nia �s Uganda erdeinek lak�ja. Betelep�t�s folyt�n megtal�lhat� Amerik�ban, Florida �llamban, ahol megtelepedett �s �letk�pes popul�ci�t hozott r�szre. A tengerszint feletti 2000 m�teres magass�gig is felhatolnak. Nairobiban, mely a tengerszint felett 1800 m�ter magass�gban fekszik, a reggeli �tlaghõm�rs�klet 11 �C. Nappal a hõm�rõ higanysz�la felk�szik 24 �C-ig. �lõhelye nagyon v�ltozatos ter�leteket �lel �t, �gy sz�mos alfaj alakult ki, �m ezek rendszertani besorol�sa m�g nem tiszt�zott.

A h�romszarv� vagy m�s n�ven Jackson kam�leon testalkata �rdekes. Nagys�ga el�rheti a 30–35 centim�tert. A h�m fej�n tal�lhat� k�z�psõ szarv az orrcs�csb�l ered, egyenesen elõre �ll, �s a felsõ r�sz�n enyh�n �velt. A felette l�võ m�sik k�t elõremeredõ szaruk�pzõdm�ny a szem magass�g�ban nõtt ki. H�ttaraja fûr�szlapra eml�keztet. A h�mmel ellen-t�tben a nõst�nyn�l a szarvak kisebbek vagy csak a fejletlenebb k�z�psõ szarv l�that�, esetenk�nt csup�n a szarvak hely�n l�võ pikkely kiemelked�sek �szlelhetõk.

A test sz�nezete z�ldtõl s�rg�sbarn�ig terjed, melyet feh�r vagy barna foltok mint�znak. A sz�nek jelzik a kam�leonok hangulat�t �s egyben kommunik�ci�t fejeznek ki. A riv�lis h�mek tal�lkoz�s�n�l mindkettõ vil�gos s�rg�v� v�lik. Test�ket felf�jj�k, �s szarvaik seg�t-s�g�vel megpr�b�lj�k egym�st letasz�tani az �gr�l. A gyeng�bb �llat, �rezve a harcban elszenvedendõ veres�g�t, h�rtelen feket�v� v�lik, lefordul az �g als� fel�re �s elmegy. A gyõztes nem k�veti. A nõst�nyek is sz�nekkel jelzik esetleges fogamz� k�pess�g�ket, illetve vemhess�g�ket. Mindkettõ esetben a vil�gosz�ld sz�nt cser�lik fel karakterisztikus mint�kra. Egyes p�ld�nyok strukt�r�ja �sszek�t�z�tt, moh�val benõtt fak�regre hasonl�t.

Ez a kam�leonfaj az �tlagosn�l �sszef�rhetetlenebb, ez�rt egy p�r elhelyez�s�re csak hatalmas m�retû tart�ed�ny alkalmas. A h�meket pedig – az �lland� vereked�s miatt – egy�ltal�n ne tegy�k �ssze. Fentiek miatt mag�nyosan t�rt�nõ nevel�s�ket javaslom.

Egy kifejlett p�ld�ny sz�m�ra elegendõ a 60�50�80 centim�ter nagys�g� terr�rium, melyet gazdagon rendezz�nk be el�gaz� fa�gakkal, �s �lõn�v�nyekkel. Talajk�nt vir�gf�ld-homok kever�k�t, vagy Sphagnum moh�t haszn�ljunk, legal�bb 10–15 centim�teres vastags�gban. A terr�rium �tlaghõm�rs�klete nappal 24–26 �C legyen. Egy kis teljes�tm�nyû spotl�mpa seg�ts�g�vel napoz�helyet alak�tsunk ki, ahol maximum 28 �C-ig emelkedjen a hõm�rs�klet. �jszaka ezzel szemben 15 �C-ig is lehûlhet a levegõ. Ez a nagy hõm�rs�klet k�l�nbs�g az �llatok �lõhely�nek viszonyait t�kr�zi, �s sz�ks�ges a megfelelõ kond�ci� megtart�s�hoz.

A levegõ relat�v p�ratartalma nappal 50–80%, �jszaka (fõleg a hajnali �r�kban) 80–100% legyen. Ezt �gy �rhetj�k el, hogy napk�zben �s fõleg a k�sõ esti �r�kban langyos vizet permetez�nk a n�v�nyekre, illetve a l�gt�rbe.

T�pl�l�suk viszonylag k�nnyû, hiszen a legt�bb �zeltl�b�t elfogadj�k. Nagyon kedvelik a legyeket, s�sk�kat, t�csk�ket, viaszmoly herny�t �s lepk�t, de a kifejlett �llatoknak heti 1–2 alkalommal �jsz�l�tt egeret is adhatunk.

A nemek megk�l�nb�ztet�se – mint m�r eml�tettem – a szarvak nagys�ga alapj�n lehets�ges. Ha m�gis k�ts�g mer�lne fel, tov�bbi t�ppont lehet a h�mek t�m�rebb farkt�ve.

A p�rz�si idõben – m�rcius, �prilis h�nap – a h�mek impon�l� sz�neket produk�lnak, �s oldalir�ny� mozg�sukkal, fejb�logat�ssal h�vj�k fel magukra a nõst�ny figyelm�t. A p�rz�sra hajland� nõst�ny sz�nezete jelentõsen kivil�gosodik, �s fark�nak gyeng�d �rint�seivel ingerli a h�met. A h�m fej�nek mozgat�s�val addig d�fk�di a nõst�nyt, m�g az megfelelõ poz�ci�ba ker�l. Ekkor r�m�szik, �s tark�j�n�l megragadva, mellsõ l�baival �t�leli, fark�val a nõst�ny h�tuls� testt�j�k�t simogatja. A nõst�ny fark�t megemelve szabadd� teszi a klo�kany�l�s�t. Ezut�n megt�rt�nik a p�rz�s, mely k�r�lbel�l 10–15 percig tart. Az elk�vetkezõ napokban (m�g 10–11 napig) a nõst�ny m�g mag�hoz engedi a h�met, sõt p�rosodhat is. K�sõbb riaszt�, fenyegetõ sz�nezetet felv�ve minden k�zeled�st visszautas�t. Ekkor helyezz�k vissza a h�met saj�t terr�rium�ba.

A vemhess�g elsõ szakasz�ban intenz�v t�pl�lkoz�sba kezd. A t�pl�l�k mennyis�ge az idõ elõre haladt�val egyre jobban cs�kken, majd visszautas�tja a felk�n�lt eles�get. A h�romszarv� kam�leon elevensz�lõ faj. A nõst�ny sokat m�szk�l, keresi a “sz�l�sre” alkalmas helyet, ez�rt a terr�rium�t gazdagon kell dekor�lni. Sz�ks�ges kettõ vastagabb �g, amely v�zszintesen van egym�s felett. Ugyanakkor sz�ks�g van nagy �s erõslevelû n�v�nyekre, pl. fikuszra (Ficus elastica). A kopul�ci�t k�vetõen 3,5–6 h�nap eltelt�vel ezekre fogja az anya “leejteni”, 7–38 darab ut�dj�t. (A fiatalok sz�ma f�gg az �letkort�l, �s az �llat nagys�g�t�l.) Az apr�s�gok m�rete �tlagosan 50–55 millim�ter, s�lyuk csak 5–6 gramm. A lepottyan� kis kam�leonok – ha a toj�sh�rtya mag�t�l nem reped fel – apr� szarvkezdem�ny�kkel szak�tj�k fel, amelyek m�r ekkor l�that�k. Az apr� kics�csosod�sokb�l alakul ki a k�sõbbi szarv. Azonnal elindulnak felfel�, biztons�gos helyet keresve.

Sz�nezet�k sz�rk�sbarna vagy vil�gos v�r�sesbarna, feh�r illetve kr�msz�nû foltokkal tark�tva. Az elsõ n�h�ny h�napban felnevel�s�k nagyobb m�retû, n�v�nyekkel gazdagon be�ltetett, maximum 22 �C hõm�rs�kletû terr�riumban k�z�sen is t�rt�nhet, de v�lem�nyem szerint az �llatok fejlõd�se sokkal jobban nyomon k�vethetõ, ha kisebb tart�ed�nyekben k�l�n-k�l�n nevelj�k õket. A 24 �C feletti hõm�rs�klet k�ros sz�mukra, 30 �C hõm�rs�klet m�r hal�los a fiatalokra!

T�pl�l�sukra “vitaminozott” gy�m�lcslegyek (Drosophila), apr� t�csk�k �s m�s kisebb �zeltl�b�ak az alkalmasak. Elegendõ mennyis�gû eles�g eset�n 6 h�napos korukra testhosszuk megk�tszerezõdik, 9 h�napos korukra pedig ivar-�rett� v�lnak.

Fogs�gban �tlagosan 5–6,5 �vig �lnek.

CITES II f�ggel�kes faj.