A sz�zl�b�ak a magyar �szak kiv�tel�vel minden�tt honosak, nevezetesen a forr� �g�v alatt fordulnak el� nagy sz�mban, ahol sok igen nagy, �s m�g mag�ra az emberre is vesz�lyes faj �l.

A neh�zkes ezerl�b�akkal szemben a sz�zl�b�ak csaknem valamennyien mozg�kony, gyorsl�b� �llatok, amelyeknek chitinp�nc�lj�ban soha sincs m�sz. A fejen a cs�pokon k�v�l oldalt fekv� pontszemeket tal�lunk, s�t van egy csoport, a Scutigerid�k, amelyeknek fajain m�r facett�s szemeket tal�lunk. Egy m�sik csoport tagjainak egy p�r T�m�sv�ry-f�le szerve van. A fej m�g�tt hossz�, hajl�kony, sokszelv�ny� t�rzs k�vetkezik, amelynek szelv�nyei azonban nem lettek ikerszelv�nyekk�, hanem �n�ll�ak maradtak.

A sz�zl�b�ak sz�jr�szei m�r eml�keztetnek a rovarok r�g� sz�jr�szeire. Az er�teljes, t�bb r�szb�l �sszetett r�g� m�g�tt k�t p�r �llkapcsot tal�lunk, a k�z�ps� �s h�tuls� �llkapcsot, amelyeken rendesen tapogat� van �s a k�z�pvonalban egy-egy als�ajakszer� lemezt k�pezve �ssze�llanak. Ezt a h�rom p�r sz�jr�szt a sz�zl�b�akn�l alulr�l t�bb�-kev�sbb� elfedi egy p�r hatalmas �llkapcsi l�b, amely mint k�t hatalmas harap�fog� �l a fej als� oldal�n. Az �llkapcsi l�b fontos v�d�- �s t�mad�fegyver, mert v�gkarmuk cs�cs�n ny�l�s van �s itt sz�jadzik ki a fejben l�v� p�ros m�regmirigy, �gyhogy a sz�zl�b� minden mar�s�n�l valami m�reg �ramlik a sebbe �s a zs�km�nyt vagy az ellenfelet gyorsan megb�n�tja. A nagy tr�pusi fajok mar�sa m�g az emberre is komoly k�vetkezm�nyekkel j�rhat. A sz�zl�b�ak l�bai p�ros�val tal�lhat�k a t�rzsszelv�nyeken, m�gpedig az oldalakon. A kifejlett �llatok l�bainak sz�ma 15 �s 173 p�r k�zt ingadozik �s mindig p�ratlan sz�m�, kiv�ve n�h�ny abnormit�st, amikor a l�bp�rok sz�ma p�ros volt. A t�rzs�n l�v� sok, egym�ssal egyenl� l�bbal, amelyekkel sok sz�zl�b� majdnem vill�mgyorsan tud mozogni, ellent�tben �ll az el�t� alkot�s� legh�tuls� l�bp�r, a v�gl�bak, amelyeket sok faj mint usz�lyl�bakat vonszol maga ut�n, m�g m�s sz�zl�b�ak, pl. egyes skolopendr�k, v�gl�baikat v�dekez�skor mint fog�kat haszn�lj�k �s megpr�b�lnak vel�k cs�pni. A v�gl�bak �s a v�gb�lny�l�s k�zt m�g k�t kis jelent�ktelen szelv�ny van, amelyeken legfeljebb eg�szen r�vid l�bf�ggel�kek vannak. Ezek a szaporod�s seg�deszk�zei.

A sz�zl�b�ak teste mirigyekben gazdag. K�l�n�sen fontosak a cs�p�mirigyek, amelyek sok fajon a h�tuls� l�bak cs�p�j�n, vagy pedig, mint a skolopendr�kn�l �s a Geophilid�kon, a v�gl�bon ny�lnak. A cs�p�mirigyek sok sz�zl�b�n�l sz�las anyagot v�lasztanak el, hasonl�an a p�kok sz�laihoz. S�t vannak olyan kis sz�zl�b�ak, amelyek a p�kok bev�lt m�dj�ra valamely magas helyr�l fonalukon le tudnak ereszkedni.

A l�lekz�s szerve a gazdagon fejlett trachearendszer, amelynek alkot�sa azonban olyan k�l�nb�z�, hogy a k�t aloszt�ly elk�l�n�t�s�re haszn�lhat�k fel. A b�lcsatorn�ba k�t hossz� Malpighi-ed�ny ny�lik. Az ivarny�l�s helyzete m�s, mint a sokl�b�ak els� h�rom oszt�ly�n�l (Diplopoda, Pauropoda, Symphyla). Ezekn�l, mint l�ttuk, az ivarny�l�s el�l van, ez�rt ezt a h�rom oszt�lyt Progoneata n�ven �ssze is szokt�k foglalni. A sz�zl�b�akn�l ellenben az ivarny�l�s a test v�g�n van, a hasoldalon a v�gb�lny�l�s el�tt. Mivel a rovarokn�l is ez az eset, a k�t csoportot Opisthogoneata n�ven egyes�teni is szokt�k.

A sz�zl�b�ak �jjeli rabl�k, amelyek k�vek alatt, f�ldreped�sekben, fak�reg alatt vagy m�s s�t�t rejtekhelyeken j�rnak zs�km�nyuk ut�n, vagy az �j f�lhom�ly�ban k�borolnak zs�km�nyra �hesen, nappal azonban nem mer�szkednek ki a vil�gosra. Fabre azt gondolta, hogy ezeknek a gyilkos �llatoknak a h�mje f�l a n�st�nyhez k�zeledni �s a felfal�st�l val� f�lelm�ben megel�gszik azzal, hogy a szil�rd t�lt�nyszer� tokokba z�rt ond�j�t a n�st�ny k�zel�ben leteszi �s azut�n gyorsan kereket old. Az �jabb vizsg�latok szerint azonban ez nem helyes, mert sok minden sz�l a mellett, hogy az ivarok val�ban egyes�lnek �s �gy vitetnek �t az ond�tokok. A sz�zl�b�ak fejl�d�se meglehet�sen k�l�nb�z�. Egyesekn�l m�g az anamorphozis (hemianamorphosis) j�tszik nagy szerepet: amikor a fiatalok a pet�b�l kib�jnak, m�g eg�szen t�k�letlenek, csak h�t l�bp�ruk van, a t�bbiek pedig csak a k�s�bbi vedl�sek sor�n fejl�dnek ki egym�sut�n. Az �sszes anamorph fajok n�st�nye pet�it minden k�l�n�sebb gondoskod�s n�lk�l rakja le. M�sk�ppen van ez az epimorph sz�zl�b�akn�l. Ezekn�l a n�st�ny spir�lisan a peterak�s k�r� csavarodik �s addig �rzi azt, am�g ki nem kelnek a fiatalok, amelyeknek m�r minden testszelv�ny�k �s l�buk megvan.